Alapszabályunk

XIII. KERÜLETI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ- ÉS SPORT EGYESÜLETALAPSZABÁLYA

A XIII. Kerületi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó- és Sport Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv alapján, Budapesten, 2008. április hó 15. napján tartott közgyűlésén elfogadott módosított alapszabályát a következőkben állapítja meg: 1.Általános rendelkezésekAz Egyesület neve: XIII. Kerületi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó- és Sport Egyesület (XIII. ÖTE)Székhelye: 1134 Budapest, Angyalföldi út 29. IX. emelet 37.(tel.:) 06-70-387-4590 2.Az Egyesület célja és feladatai

• A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott sporttevékenység végzése, amelyből a tagjain kívül más is részesülhet.
• A tűzoltósport népszerűsítése, illetve kiterjesztése a civil szféra irányába, ifjúsági tűzoltóversenyek és tűzvédelmi vetélkedők szervezése.
• A tűzoltóság dolgozóinak és az egyesület tagjainak, de bármely más személynek is sportolási lehetőség biztosítása, amely az erőnlétének növelését szolgálja.
• Az egészséges életmód kialakítása, terjesztése, egészségmegőrzés.
• Speciális mentési feladatok, pl.: magasból- és mélyből történő alpintechnikai feladatok végzése.
• Egyéb sportrendezvények, bemutatók szervezése.
• Régi tűzoltóeszközök gyűjtése, felújítása, állagának megóvása és azokkal rendezvényeken bemutató tartása.
• Budapest Főváros XIII. kerületének területén tűzoltási és műszaki- mentési tevékenység végzése a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksággal és Budapest Főváros XIII. kerületének Önkormányzatával együttműködve.
• Tűzvédelmi nevelés, oktatás, ismeretterjesztés.

A fentebb megfogalmazott – a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló – célokat közhasznú társadalmi szervezet formájában végzi.Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, részt vegyen a szervezett versenyeken, vetélkedőkön, megtekinthesse a bemutatókat, stb. és használja az egyesület birtokában, tulajdonában lévő, az egyesület által biztosított sporteszközöket.Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, a pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. 3.Egyesületi tagság keletkezéseAz egyesületi tagság felvétellel keletkezik, amelyhez, az elnökséghez benyújtott belépési nyilatkozat szükséges.

• Alapító tagok:
• Alapító tagok azok, akik az egyesület megalakulásakor jelen vannak.
• Akik vállalják az alapszabályban és belső szabályzatokban foglalt kötelezettségeket.
• Rendes tagok azok:
• Akik - nem alapító tagok – és vállalják az alapszabályban és belső szabályzatokban foglalt kötelezettségeket,
• Az 1 éves próbaidőt sikeresen letöltötték,
• Akiknek a próbaidőt követően az egyesület elnöksége 2/3 szótöbbséggel tagfelvételét előzetesen jóváhagyja.
• Amennyiben az elnökség a felvételt előzetesen 2/3 szótöbbséggel nem hagyja jóvá, úgy az érintett - a tudomására jutásától számított 8 napon belül – "felszólalással" fordulhat a közgyűléshez a tagfelvételének előzetes jóváhagyása céljából.
• Tiszteletbeli tagok azok:
• Akik az egyesületet erkölcsileg, vagy anyagilag kimagaslóan és tevékenyen támogatják.
• Akiknek a javára ezen cím adományozását a közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel megszavazza és jóváhagyja.
• Elfogadja a címet.

• A tiszteletbeli tagnak:
• Tagdíjat nem kell fizetnie.
• Szavazati joga nincs.
• A közgyűlésen a megjelenése nem kötelező.

3.1. Az Egyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel kérdésében az elnökség 2/3-os szótöbbségű határozata szükséges. A tagságról az elnökség nyilvántartást vezet. Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadják, az alapszabályt aláírják, és kötelezettséget vállalnak az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. 3.2. Az egyesületi tagság feltétele továbbá az egyesület legfőbb szerve által megállapított tagdíj összegének megfizetése, amely összeg alapításkor havi: 300.- Ft azaz háromszáz forint, évi 3600 Ft.Az egyesületbe való belépés önkéntes. 4.Egyesületi tagság megszűnése 4.1. Az egyesületi tagság megszűnik: a tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, kilépésével, a tag kizárásával, az egyesület bírósági nyilvántartásból való törlésével szűnik meg.4.2. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnökségével. 4.3. A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, vagyoni hátrányt okoz az egyesületnek, illetve ha 2 hónapi tagdíjhátraléka van, és azt felszólítás ellenére sem rendezi, valamint az egyesületi tagsághoz méltatlan etikai, vagy az egyesület célját veszélyeztető más magatartást tanúsít. 5.A tagok jogai5.1. Az Egyesület minden tagja egy szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.5.2. Tisztségviselőül bármelyik (a feltételeknek megfelelő) tag megválasztható.5.3. A tagok észrevételi és javaslattételi joggal rendelkeznek az egyesület működésével kapcsolatban.5.4. A tagok részt vehetnek az egyesület tevékenységében és az egyesület által szervezett rendezvényeken, bemutatókon stb. jelen lehetnek. 6.A tagok kötelezettségei6.1. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása és a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.6.2. Kötelesek a tagok az egyesület alapszabályában és egyéb szabályzatában rögzítettek, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokban foglaltak megtartására, azok megtartásának biztosítására is. 7.Az Egyesület szervezeti felépítéseAz egyesület jogi személy. Szervei:

• közgyűlés
• az operatív vezetést ellátó elnökség
• a közgyűlés határozat alapján – szükség szerint – a megalakított bizottságok

A közgyűlés 7.1. Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amelyet szükség szerint, deévente legalább egy alkalommal kell összehívni. (Rendes közgyűlés). A közgyűlést az Elnök hívja össze. Rendkívüli közgyűlést akkor kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, és az ok és cél megjelölésével azt az elnökségnél indítványozza, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. Ha az egyesület elnöke a közgyűlést a kérelem alapján nem hívja össze, úgy a tagok maguk intézkedhetnek a közgyűlés összehívásáról.

• A közgyűlés összehívása történhet:
• a meghívó átadásával, melyet átadás-átvételi nyomtatványon a tag aláírásával igazol.
• a meghívót postai tértivevényes küldeményként.
• a meghívónak a napirendi pontokat is tartalmaznia kell, amelyeket a közgyűlésnek el kell fogadnia.

A meghívók elküldése/átadása és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Ha a közgyűlés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a közgyűlés megtartása ellen nem tiltakoznak.7.3. A közgyűlés a szavazásra jogosultak 50%+1 fő jelenléte esetében határozatképes. 7.4. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.7.5. A közgyűlés határozatát a jelenlévő tagok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza, az alábbi kivételekkel:a./ A közgyűlés 2/3-os (minősített többség) hozott határozat szükséges:

• az alapszabály módosítása,
• az egyesület feloszlásának kimondása ügyében,
• az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása kérdésében.

b./ A közgyűlés titkos szavazással dönt:az elnökség tagjainak és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról Szavazat egyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.7.6. Kizárólag az közgyűlés hatáskörébe tartozik: a./ a tisztségviselők megválasztása, b./ az alapszabály megállapítása, módosítása, c./ a működési szabályzatok elkészítése, d./ az Egyesület feloszlásának kimondása, e./ az évi költségvetés meghatározása, f./ az elnökség megválasztása, ügyrendjének jóváhagyása,g./ a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése és elfogadása az 1997. évi CLVI. Törvény 19. § alapján,h./ döntés a tagdíjak mértékéről,i./ döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.7.7. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont), élettársa a határozat alapján:a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagyb./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b./ pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 7.8. A közgyűlésen történtekről az elnökség tagjai megbízásából jegyzőkönyv készül, amely jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a közgyűlés által erre kijelölt, a közgyűlésen résztvevő két hitelesítő tag aláírja. Az egyesület titkára köteles gondoskodni arról, hogy a Közgyűlés döntéseiről olyan nyilvántartás legyen, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, az adott döntést támogatók, ellenzők számaránya és személye. A döntéseket évente 1. sorszámmal kezdődően kell számozni, feltüntetve az adott évet. 8.Az Elnökség8.1. A közgyűlések közötti időszakban az egyesület ügyeinek intézését, az egyesület működését érintő, ám a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben az elnökség látja el. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. 8.2. A napi ügyek intézésén túl az elnökség hatáskörébe tartozik: a./ az egyesület közgyűlésének összehívásával kapcsolatban a napirendi pontok meghatározása, b./ az egyesület működéséről szóló éves beszámoló elkészítése, a működéssel kapcsolatos javaslattétel, c./ a következő év költségvetésének a közgyűlés elé terjesztése, d./ az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, felügyelete, e./ gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzése, f./ az egyesület gazdálkodási és ügyviteli szabályzatának megállapítása, g./ a tagfelvételi kérelmek elbírálása, h./ tagnyilvántartás vezetése, i./ bizottságok létrehozása, feloszlatása, j./ az egyesület gazdálkodásának megszervezése, k./ az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú szervezettel kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség mellett – való döntés, l./ mindaz, amelyet jogszabály, alapszabály, vagy a közgyűlés a hatáskörébe utal.8.3. A közgyűlés 3 főből álló elnökséget választ. Az Elnökség tagjai: az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, titkár. 8.4. A közgyűlés mind az elnökség tagjait és tisztségviselőket 5 évre választja azzal, hogy a megbízás meghosszabbítható. 8.5. Az Elnökség minimum kettő tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint,minden második hónap első hetében tart ülést, amelyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell lehetőség szerint meghívóval, ám az ülések gyakorisága és rendszeressége folytán ennek akadálya esetén rövid úton (távbeszélőn) kell meghívni. 8.6. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. 8.7. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Minden elnökségi tagot egy szavazat illet meg. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont), élettársa a határozat alapján: a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b./ pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 8.8. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnökség minden jelenlévő tagja aláír. Azt Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint személye. Az elnökség határozata ellen bármely tag panasszal, vagy felülvizsgálati kérelemmel élhet, amelyet a közgyűlés bírál el. 8.9. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. 8.10. Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 3 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 5 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni. 8.11. Az Egyesület iratait, bevételei és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. 8.12. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyek közül pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. 8.13. Az elnökség jogosult egy-egy adott, az egyesülettel, tagsággal kapcsolatos fegyelmi ügy kivizsgálásra 3 tagú bizottságot választani. A fegyelmi bizottság döntéseivel való egyet nem értés esetén az érintett jogosult az elnökség döntését kérni. 9.Az elnökség tagjai9.1. Az elnökségnek csak egyesületi tagsággal rendelkező tagja lehet. 9.2. Az elnökség tagjai:

• elnök (ügyvezető elnök)
• alelnök (az elnök helyettese)
• titkár

9.3. Az elnökségi tagok jogai: -az elnökségi határozatok meghozatalában való részvétel, -észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban, - felvilágosítás kérése az egyesület gazdálkodásával kapcsolatban, - javaslattétel rendkívüli közgyűlés összehívására, - az egyesület képviselete megbízás alapján. 9.4. Az elnökségi tagság megszűnik:

• a mandátum lejártával,
• lemondással,
• visszahívással (visszahívás okait fel kell tüntetni),
• halállal,
• az egyesületből való kizárással,
• az egyesületből való kilépéssel.

9.5. Az egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök. Feladata, hatásköre:

• az elnökségi ülés összehívása,
• a közgyűlési határozatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése,
• a tagnyilvántartás és a közgyűlési jegyzőkönyvek vezetésének megszervezése,
• hírközlő szervek tájékoztatása az egyesület tevékenységéről,
• aláírási és utalványozási jogkör más elnökségi taggal együtt,
• az esetleges alkalmazottak feletti munkáltató jogkör.

9.6. Az elnököt távolléte, akadályoztatása estén az alelnök helyettesíti. Döntései érvényességéhez az elnök utólagos jóváhagyása szükséges. 9.7. A titkár ellátja az egyes szakterületek irányításának összehangolását, ügyel a szabályok betartására, segíti az elnök munkáját, részt vesz a döntések előkészítésében, végrehajtásában. Titkár csak elnökségi tag lehet. 9.8. A titkár felel az egyesület vagyonának kezeléséért, a könyvviteli és számviteli nyilvántartások, pénzforgalom szabályszerű, szakszerű vezetéséért. 9.9. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. 9.10. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A vezető tisztségviselő jogviszonyára a Ptk. Megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak. 9.11. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszántét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b,/ pont) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. 11.Az Egyesület képviselete, kötelezettségvállalás, bankszámla feletti rendelkezési jog és utalványozás11.1. Az egyesület képviseleteAz egyesület képviseletére az egyesület elnöke jogosult. Az elnök akadályoztatása esetén az elnököt az alelnök helyettesíti.11.2. Kötelezettségvállalás és utalványozásAz egyesület nevében kötelezettségvállalásra az elnökség döntése alapján annak végrehajtásaként, az egyesület elnöke jogosult.11.3. Bankszámla feletti rendelkezési jog és utalványozásA bankszámla feletti rendelkezési jog és az utalványozás megilleti az egyesület elnökét, alelnökét és titkárát. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásakor és az utalványozáskor is a jogosultak közül ketten írnak alá, akik közül az egyik mindig az egyesület elnöke. 12.Közhasznúsági nyilatkozatokAz Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. CLVI. törvény 26. § c) szerint):

• egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (Ktsz. 26. § c. 1. szerint)
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Ktsz. 26. § c. 4. szerint)
• természetvédelem, állatvédelem (Ktsz. 26. § c. 8. szerint
• környezetvédelem (Ktsz. 26. § c. 9. szerint)
• sport, a munkaviszonyban, és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (Ktsz. 26. § c. 14. szerint)
• közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás (Ktsz. 26. § c. 15. szerint)
• ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység (Ktsz. 26. § c. 21. szerint)

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület vállalja, hogy felkészítő tanfolyamokat szervez, képzést biztosít, a célja szerinti előadásokat, konferenciákat szervez.Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak. 13.Az egyesület gazdálkodása13.1. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.13.2. Az egyesület éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. Az éves költségvetésre minden év február hó utolsó napjáig az elnök tesz javaslatot.13.3. A működéshez szükséges bevételek, főként: ¨ tagsági díjakból, ¨ magán- és jogi személyek támogatásaiból, ¨ alapítványok és közérdekű kötelezettség vállalásokból, ¨ rendezvények bevételéből,

¨ az egyesületi célnak megfelelő szerződéses jogviszonyból származó bevételekből,

¨ gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, ¨ egyéb bevételekbőltevődik össze.Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíjfizetésen túl az egyesület tartozásaiért nem felelnek.13.4. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.13.5. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozásai tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.13.6. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a gazdálkodásból származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.13.7. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.13.8. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételévela/ vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.b/ az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el.Az Egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. 14.A nyilvánosságról14.1. A közgyűlés és az elnökség döntéseiről mindazokat, akiket a döntés közvetlenül érint írásbanértesíti.14.2. Az egyesület, mint közhasznú szervezet a működéséről, az általa vállalt szolgáltatások igénybevételének módjáról és lehetőségéről, valamint a beszámolóinak közzétételéről Budapest Főváros XIII. kerületének Önkormányzatának hivatalos lapjában (XIII. Kerületi Hírnök), valamint a város hirdető tábláján rendszeresen tájékoztatást ad. A tájékoztatások megtörténtének igazolása képen nyilvántartást kell vezetni, a hirdető táblán történt tájékoztatásról, feltüntetve rajta a kifüggesztés időtartamát, és nyilvántartásba kell venni a sajtótermékeket is. 14.3. Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintést és saját költségére másolat készítését).A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a, számviteli beszámolót b, költségvetési támogatás felhasználását c, vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást d, cél szerinti juttatások kimutatását e, központi költségvetési szervektől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét. f, a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét. g, közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi bemutatót.14.4. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezetműködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és a teljesítés ideje. 15.Az egyesület megszűnéséről15.1. Az egyesület megszűnik:

• a feloszlásának a közgyűlés által történő kimondásával,
• más egyesülettel történő egyesülésével,
• az egyesület feloszlatásával,
• megszűnésének megállapításával.

16.Felügyelő bizottság

• A Felügyelő Bizottság 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját a Közgyűlés választja meg.
• A Felügyelő Bizottság vizsgálja:

a, Az egyesület tevékenysége , gazdálkodása megfelel-e az Alapszabály, a Közgyűlés és egyéb jogszabályi előírásoknak,b, vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét.c, állást foglal az egyesület szervei által hozott határozat elleni bejelentésről a bejelentést követő 30 napon belül. (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet elnöksége ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogya) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

• A Felügyelő Bizottság évente két alkalommal ülésezik. A bizottságot a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze, a meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal a tagoknak meg kell kapniuk.

Határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Felügyelő Bizottság elnöke minden évben a Közgyűlést tájékoztatja a bizottság vizsgálatainak eredményéről és egyéb megállapításairól. 16.4. A Felügyelő Bizottság tagjaira az alábbi összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandók:(1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapjána) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagyb) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke, vagy tagja , illetve könyvvizsgálója az a személy, akia) a vezető szerv elnöke, vagy tagjab) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetved) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.(3) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki.(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltött. 17.Záró rendelkezések.17.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.17.2. Alapító tagok jelen alapszabállyal kapcsolatban kikötik a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.17.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. Évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.